AUDIENT ID4 MKII teszt – a piroson túl

Igen, a cikk alcíme arra a bizonyos, egyik legnépszerűbb piros színű hangkártyára utal. Sokak számára az a belépő szint definíciója, viszont pár ezer forint felárért minőség és szolgáltatás terén már többet is kaphatunk. Az angol Audient cég története viszonyítva a nagymúltú gyártókhoz képest egészen nyúlfarknyinak számít, hiszen alapítása 1997-re datálódik. A relatív fiatalság azonban eszközeik minőségében nem érhető nyomon. Az otthoni stúdiókba szánt hangkártyák piaca hatalmas és nehéz nagyot gurítani a szegmensben. Az Audient ID4 mkII hangkártyája is egy ilyen próbálkozás, melynek 53 000 Ft-os ára kissé erősre sikeredett, megismerve egy nagy hiányosságát.

A 2021-ben frissített ID család 3 tagot számlál: ID4 mkII, ID14 mkII és a behemót ID44 mkII. Az elődmodellekhez képest jobb konvertereket és megnövelt teljesítményű fejhallgató erősítést kapunk. Kivételezés nincs, mindhárom eszköz ugyanazokat az Audient pultokból már ismert, kiemelkedő minőségű 58dB maximális erősítésű mikrofon és JFET hangszer előfokokat kapta meg. Dinamikatartományuk elképesztő, 120 dB-es érték! Robosztus aluminium házuk, kapcsolóik és potmétereik egytől-egyig az analóg világot idézik meg. A legkisebb testvér nagy bánatomra nem kapta meg a dedikált fejhallgató ki/be kapcsoló gombot, viszont a kellemes ár hamar feledteti ezt a dolgot. A gyártó termékpalettáján egyébként külön előfokokat, stúdió hangerőszabályozót és keverőpultot is találhatunk. Ezekre most külön nem térek ki, akit érdekel ezen a linken tud tájékozódni.

Mi van a dobozban?

Magához a hangkártyához formavilágához hasonlóan, az egyszerűség jegyében a gyártó -nagyon okos módon- nem vitte túlzásba a göngyöleg mennyiségét. Az ID4 mkII egy kábel és egy könyvecske társaságában érkezik. A dobozt alját is érdemes szemügyre venni, ugyanis a gyári szám mellett itt találunk egy PIN kódot, amelyet majd a regisztráció során szintén meg kell adnunk a sorozatszám mellett. Mivel az eszközzel a kezdőket célozza meg az Audient, a regisztráció után az ARC CREATIVE HUB oldalra invitálnak bennünket, ahol az első lépéseket segítendően, letölthető szoftverekkel kedveskednek nekünk. Vannak próbaverziósok is, amelyeket külön nem említ a cég, ami egy kicsit félreérthető. Cubase LE 12, Retrologue 2, LoopCloud 2GB ingyenes csomag, M-Tron Select, Waldorf Edition 2 LE szinti emulátor és 6 hónapig ingyenes SonarWorks.

A roppant letisztult formavilág már az első pillanatokban rabul ejtett. Pontos illesztések, kotyogásmentes potméterek, határozott visszajelzésű gombok. Olyan békebeli. Olyan analóg. Az eszköz „bus powered”, tehát az árammal való ellátást számítógépünk USB-C portja fogja biztosítani. Használhatjuk USB-A (normál) csatlakozón is, akkor viszont a fejhallgató erősítő rész teljesítménye nem lesz 100%-os a kevesebb áramot biztosító USB-A aljzatnak köszönhetően. Aljzatokra, kezelőszervekre nem térek ki külön, annyira magától értetődő és egyszerűen átlátható.

Praktikákra viszont igen, megkönnyítendően a beüzemelést/használatot. Mac és Windows gépre is letölthető az Audient ID4 mkII illesztő programja, amely a LoopBack funkció elérhetőségét biztosítja. Kipróbáltam, nekem nem volt rá szükségem, a hangkártya enélkül is tökéletesen működik. Sokan elégedetlenkedtek a 24 bit/ 96 kHz maximális mintavételezés miatt, mert hogy a vetélytársak már a 192 kHz-et is tudják. Most őszintén, a többség ezt kevésnek fogja érezni tényleg? Nem. Az átlag hobbisták 24 bit/48 kHz értéken tolják, azt pedig röhögve tudja ez a kártya.

Fontos kiemelnem mert gyakori kérdés, hogy a hangkártya mikrofon és hangszer bemenete egyidejűleg használható! Tehát ha gitárt dugunk az első panel Jack csatlakozójába, hátulra pedig egy mikrofont, úgy a bal (1) csatorna az ének, a jobb (2) pedig a gitár lesz, amelyet egy időben tudunk felvenni. Sok két bemenetes kártya esetén ugye az előlapi HI-Z aljzat használata némítja a hátoldali XLR csatlakozást. A másik zseniális dolog az állítható arányú MONITOR MIX. Itt a dedikált potmétert jobbra-balra csavargatva állíthatjuk be ízlésünk szerint a számítógépből jövő jel és a bemeneti monitorozás egyensúlyát. Nagy hiányosság, hogy a fejhallgató kimenet nem némítható külön, ellenben a monitor kimenetekkel. Tehát a fejhallgatónk bedugva állandóan szólni fog, én ezt a jackdugó kihúzásával oldom meg. A monitor kimenet és az ID gomb bekapcsolt státuszát fehér fény jelzi.

A monitor mix potméter a felvételi szint beállításánál is nagyon hasznos, ilyenkor állítsuk „INPUT” állásba, hogy az 5 szegmenses kivezérlést jelző LED sor a helyes értéket mutassa. Ha csak hangerőszabályoznak használjuk gépünkön, illetve hangot szerkesztünk, tekerjük teljesen „DAW” állásba. Középső állásban, felvétel közben a gépből visszajövő jel esetében nem tapasztaltam számottevő késést. Ami nagyon tetszett még, az a működés közben vidáman hunyorgó, már említett 5 szegmenses LED sor, amely mellett egy skála segíti az értékek értelmezését.

A másik varázslat a megtermett hangerő potméter alatt lapul. Ez a fő feladatán felül egy úgynevezett DIM funkciót is ellát, a befelé nyomásával. Egyszerűbben mondva, például felezhetjük vele a hangfal felé menő hangerőt. Ez egyébként csak a magasabb árkategóriájú eszközökben elérhető szolgáltatás. A hangerő szabályozó mozgása egyébként amolyan „racsnis” érzés, 1 dB-es lépcsőkben léptet.

Még egy nagyon fontos dolog, amelyet sok gyártó számára lehetne követendő példa. Sokszor szembesül vele az ember, ha például gitáros érkezik hozzánk felvételre, mindig fejhallgató elosztót kell dugdosni a kimenetbe, hogy mindenki hallja a dolgokat. Itt ilyenre nem lesz szükség, hiszen a gyártó két (!) fejhallgató kimenettel is kedveskedett a felhasználóknak. Ezek 12dBu-s kimeneti jele és 108 dB-es dinamikatartománya még a legtompább fülekbe is becsületes hangerőt pumpál. Ami viszont kellemetlen, hogy a fejhallgató kimenet nem szabályozható függetlenül és nem is némítható. Tehát, ha van egy folyamatosan bedugott füles, az mindig szólni fog a hangfal mellett. Kár ezért, mert értelmetlenül kihagyott ziccer.

Köszi a figyelmet! 🙂