Azt hiszem nem túlzok azzal az állításommal, hogy a zeneiparban kevés olyan digitális audio munkaállomás (DAW) létezik, amely akkora hatást gyakorolt volna a dolgokra, mint a Logic Pro. Az Apple egyik zászlóshajó szoftvere, ma már szinte megkerülhetetlen az elektronikus zenétől kezdve, a filmzenén át, a popzenéig.
A Logic Pro gyökerei egészen 1985-ig nyúlnak vissza az Apple világán kívülre. A kezdetekben Atari, később Windows és Mac rendszereken futó szoftvert, az Apple a 2002-es felvásárlást követően gőzerővel fejleszteni kezdte és később ki is sajátította magának. Hátránya egyben előnye is: a többi DAW szoftvertől eltérően csak Mac rendszeren futtatható és mivel házon belül fejlesztik, rendkívül szoros szimbiózisban működik a hardverrel.
A kezdetek
A 80-as évek elején aranykorát élő amerikai Atari úttörő szerepe, vitathatatlan a videojátékok és a szórakoztató elektronika fejlődésében. Gépeik egyszerű kezelhetősége és viszonylagos olcsósága, valamint az idők folyamán a platformra megjelent sok játék miatt nagy népszerűségnek örvendtek. A Space Invaders, Asteroids, Centipede, Adventure – csak pár az ikonikus címek közül, amelyek kikerültek az Atari műhelyéből.
A zeneipar számára fontos változást az Atari ST széria (520ST, 1040ST) megjelenése hozta el, grafikus felhasználói felületével és a MIDI szabvány (Musical Instrument Digital Interface) támogatásával. Ez hatalmas dolog volt a zenészek számára, mert addig drága és bonyolult külső eszközöket kellett használniuk, hogy a számítógépet hangszereikkel összekössék. Népszerűségét fokozta a nagyon stabil és pontos MIDI vezérlésben, ami különösen fontos volt a tempóra érzékeny alkotóknál. A felhasználók között nagy neveket is találunk: Depeche Mode, Pet Shop Boys, Jean-Michel Jarre, The Chemical Brothers. Az Atari ST-hez aztán hamarosan megjelentek kimondottan zenei szoftverek is: Steinberg Pro-24 (később Cubase) és a C-Lab Notator (későbbi Logic).
Emagic korszak
A német C-Lab cég, 1987-ben adta ki Creator nevű MIDI szekvenszer programját, Atari ST számítógépekre. Néhány évvel később, 1991-től a C-Lab neve Emagic-re változott. Ezzel egyidőben piacra dobták az Notator Logic nevű szoftvert, amely egyre népszerűbbé vált a professzionális zenészek és producerek körében. Az első verziók elsősorban MIDI-alapú szekvenszerként működtek, de már akkor is kiemelkedtek a rugalmas szerkesztési lehetőségeikkel és a komplex automatizálási rendszereikkel.
A 90-es években az Emagic folyamatosan fejlesztette a Logic-ot és fokozatosan bővítette az audio funkciókat is, hogy lépést tarthasson a digitális zenei trendekkel. A szoftver más platformokra is elérhető lett: az Atari mellett, Macintosh, sőt Windows rendszerekre is megjelent. A Logic különlegessége akkoriban a moduláris felépítés volt, az hogy a felhasználók testre szabhatták a felületet. Ehhez jöttek a fejlett MIDI funkciók, amelyeket kevesen tudtak akkoriban utánozni.
Apple időszámítás
Az Emagic felvásárlása 2002-ben történt az Apple által. Ezzel egyidejűleg azt is bejelentették, hogy a Logic fejlesztése a továbbiakban csak a Mac OS X rendszerre fog összpontosulni. Ez sok Windows felhasználót meglepett, de a cél egyértelmű volt: a Logic Pro alkalmazást, a Mac ökoszisztéma exkluzív zenei szoftverévé tenni. Amolyan előfutár gyanánt, 2004 januárjában bemutatták a Mac OS rendszerre ingyenesen elérhető GarageBand nevű alkalmazást.
Sok professzionális stúdió gyorsan leírta a szoftvert mondván, hogy ez csak amolyan játékszer az amatőrök számára. Nem is sejtették, mekkora hatásai lesznek a stúdióiparra. Az Apple persze szép csendben figyelte a felhasználók visszajelzéseit és okulva belőlük, azokat beépítette a frissítésekbe. A számítógépes zenefelvétel ilyen szintű egyszerűsödésével, a tömegek számára is lehetővé vált a megálmodott alkotások jó minőségű felvétele, saját otthonaikban. Megszületett a projekt stúdió fogalma.
Az elkövetkező években aztán a GarageBand mellé érkezett két nagyobb testvér is. A Logic Express jutányos 200 dolláros áron kínált haladóbb funkciókat, míg a Logic Studio 999 dolláros árcédulával képviselte az Apple akkori tudásának színe-javát. Természetesen a háttérben mindegyiket fejlesztették párhuzamosan. Az Express aztán kikopott, ma már csak a két szélső képzi a kínálat részét.
A Logic Pro 7 (2004) az egyik első nagy Apple által kiadott verzió, amely új virtuális hangszereket, például a Sculpture névre hallgató fizikális modellezésű szintetizátort és az Ultrabeat dobgépet hozta. A cég integrálta a saját fejlesztésű Audio Units (AU) bővítményrendszerét is. A Logic Pro 8 (2007) teljesen újratervezett, sokkal letisztultabb felhasználói felületet kapott, amely így még felhasználóbarátabb lett. Az Apple ezen verzióval csökkentette az árat is, így még több zenész számára lett elérhető. A Logic Pro 9 (2009) bevezette a Flex Time funkciót, amely lehetővé tette az audio időbeli szerkesztését egyszerű vizuális eszközökkel, illetve számos új szoftveres eszközt és effekteket is tartalmazott. A Logic Pro X (2013) egy új korszak kezdete. Az X verzióval az Apple tovább csiszolta a felhasználói élményt, integrálta az intelligens Drummer funkciót, a Flex Pitch-et és sok más újdonságot. Az ár/érték arány szinte verhetetlenné vált, mivel a Logic Pro X egyszer fizetendő 300 dolláros áron elérhető lett, a folyamatosan érkező frissítések pedig ingyenesek maradtak. Nem mellesleg az Apple talán egyedüliként a piacon 3 hónapos, teljes verziós próbaverziót ad a Logic Pro esetében.
A jelen
Így 2025 tájékán kipillantva a DAW piacra egy sportban használatos hasonlat jut eszembe, amikor surranópályán valaki faképnél hagyja a mezőnyt. Tudom sok versenyző van, meg ott trónol a profi stúdiókban a kicsit idejétmúlt ProTools. Idén már 11-edik verziószámát tapossa a Logic Pro és még mindig képes megújulni. A számok nyers módon rávilágítanak a valóságra, jöjjön pár adat. 72 gigabájtnyi hangkönyvtár, 108 különböző effekt, 28 féle virtuális hangszer, számtalan preset, hangminta amelyek az ötleteink kidolgozását segítik. Ráadásul 2024 óta iPad eszközeinken sem kell mellőznünk kedvenc szerkesztő szoftverünket.
Mi is a Logic Pro…? Egyszerű választ nehezen lehetne adni a kérdésre. Egy nyomon indul a történet, amely hamarosan sok szálra bomlik. Hangrögzítő, digitális keverőpult, gitár erősítő szimulátor, szoftver szintetizátor, dobgép, metronóm, szekvenszer. Csak pár funkció a sok közül. Egy több oldalas cikk sem takarná be, ha mélységeiben taglalnám őket. Tisztában vagyok vele, hogy sok minden kimaradt, illetve csak érintőlegesen lett említve. A cikk célja, amolyan visszatekintésbe csomagolt kedvcsináló, mert meglátásom szerint a közeljövőben a Logic Pro fogja képviselni a zeneipari szabvány fogalmát.